Az LNG jelentős mennyiségű hőt nyel el és jelentős hidegenergiát bocsát ki a visszagázosítás során. Ennek a hideg energiának a visszanyerése és hasznosítása jelentős gazdasági és környezeti értéket képvisel. Becslések szerint egy tonna LNG-ből származó felhasználható hidegenergia körülbelül egy-negyede az egy tonna LNG előállításához felhasznált energia mennyiségének; a hatékony helyreállítás nagymértékben erőforrásokat takaríthat meg.
A hidegenergia-hasznosítást alapvetően két kategóriába sorolják: közvetlen hasznosításra és közvetett hasznosításra. A közvetlen hasznosítás magában foglalja a hideg energia közvetlen felhasználását a hűtésre, a levegő leválasztására, a kriogén porításra, a szárazjég előállítására és a tengervíz sótalanítására. A közvetett felhasználás főként a hideg energia elektromos energiává történő átalakítását jelenti termodinamikai ciklusfolyamatokon keresztül, mint például a kriogén Rankine-ciklus, azaz a hidegenergia-termelés.
Kínában a hidegenergia-hasznosítási technológia az ipari alkalmazási szakaszba lépett. 2025-ben a CNOOC ningbói "zöld energiakikötőjében" üzembe helyezték országom első hazai gyártású LNG-vel működő hidegenergia-termelő egységét. Ez az egység egy kriogén Rankine-ciklusos eljárást alkalmaz, propánt használva munkaközegként, és a tengervíz és az LNG közötti hőmérséklet-különbséget használja fel egy turbina meghajtására energiatermeléshez, ami 70% feletti hidegenergia-felhasználási arányt ér el. Alapberendezései, mint például a turbinás expander és a közbenső közegpárologtató 100%-ban hazai gyártásúak. Az eszközt úgy tervezték, hogy évente 23 millió kilowatt{8}}áramot termeljen, ami a fogadó terminál energiaszükségletének körülbelül 25%-át elégíti ki, és évente több mint 10 millió jüan áramköltséget takarít meg.
A hidegenergia hasznosítása és hasznosítása jelentős környezeti előnyökkel is jár. A hagyományos LNG újragázosítási eljárásokban jellemzően tengervizet vagy levegőt használnak hőforrásként. A közvetlenül kibocsátott, alacsony hőmérsékletű-tengervíz a helyi tengerfelszín hőmérsékletének csökkenését okozza, „hidegszennyezést” okozva, és károsítja a tengeri ökoszisztémát. A hidegenergia-visszanyerési technológiák, mint például a hidegenergia-termelés, zárt{4}}hurkú rendszert használnak a hideg energia teljes visszanyerésére és hasznosítására, teljesen kiküszöbölve az ilyen típusú környezetszennyezést.
A jövőben a hidegenergia-hasznosítási modellek a diverzifikáció és az integráció irányába fejlődnek. Például egy "hidegenergia + hidrogénenergia" modell feltárása, az LNG hidegenergia felhasználása a hidrogén cseppfolyósítása energiafogyasztásának csökkentésére; vagy folyékony levegős energiatárolási technológiával kombinálva, hideg energiát használva a levegő elő-hűtésére és az energiatárolás hatékonyságának javítására. Az LNG-fogadó terminálok -intenzív területein, például a Jangce-deltán és a Gyöngy-folyó-deltán végrehajtott kapcsolódó projektek népszerűsítésével, valamint a szárazföldi tárolótartályokhoz igazított,{5}}csúszásra szerelt eszközök fejlesztésével a hidegenergia-gazdaság mértéke várhatóan tovább fog bővülni.
