Az etilén színtelen, szagtalan és gyúlékony szerves vegyület, molekulaképlete C₂H₂. Kettős kötéses szerkezetű, és az egyik legegyszerűbb telítetlen szénhidrogén. Az etilént általában műanyagok, gumik és oldószerek gyártásához használják.
Az etilén kémiai szerkezete és fizikai tulajdonságai
Az etilén (C2H4) színtelen és szagtalan gáz, kettős kötés szerkezettel (CH₂=CH₂). Molekulatömege 28,05 g/mol, sűrűsége 0,00126 g/cm³, forráspontja -103,7 fok, olvadáspontja -169,4 fok. A telítetlen kettős kötés szerkezete miatt az etilén addíciós reakciókon megy keresztül más vegyületekkel, például propilénnel, észterekkel és alkoholokkal.
Az etilén reaktív szerves molekula, és könnyen oxidálódik olyan vegyületekké, mint az acetaldehid és az ecetsav. Ha gyújtóforrásnak vagy magas levegő hőmérsékletnek van kitéve, az etilén megéghet, és nagy mennyiségű hő szabadul fel.
Etilén előállítási módszerek
Az etilén ipari termelése főként olajfinomítási és krakkolási eljárásokkal valósul meg. Az olajfinomítási folyamat során a könnyű szénhidrogéneket frakcionálják, majd katalitikus krakkolás vagy termikus bomlás útján etilénné alakítják. Ezenkívül gyakran használnak katalizátorokat az etiléngyártásban, például az etilén oxidációjában vinil-alkohol előállítására és az etilén hidrogénezésekor etán előállítására.
Az etilén felhasználási területei Az etilén ipari alkalmazások széles skálájával rendelkezik, elsősorban a műanyagok és a gumi gyártásában. Magas polimerizációs reaktivitása miatt az etilén más monomerekkel reagálva sokféle polimert, például polietilént és polipropilént tud előállítani. Ezenkívül az etilént oldószerek, szintetikus gumi, illatanyagok és színezékek, valamint bevonatok előállítására használják.
