A speciális gázok és a hagyományos ipari gázok közötti alapvető különbségek négy fő dimenzióban rejlenek: tisztaság, alkalmazás, tulajdonságok és felhasználási követelmények.
A tisztaság szempontjából a közönséges ipari gázok alacsonyabb tisztaságúak (pl. az ipari nitrogén többnyire 99,5%-99,9%), és csak az alapvető ipari igényeket elégítik ki; a speciális gázok rendkívül nagy tisztaságúak (99,999%-nál nagyobb vagy egyenlő), és alkalmasak nagy-precíziós és magas követelményeket támasztó forgatókönyvekre.
Ami az alkalmazásokat illeti, a közönséges ipari gázokat általános-célú forgatókönyvekben használják, például oxigént hegesztéshez és vágáshoz, nitrogént az egyszerű inert védelemhez, szén-dioxidot pedig tűzoltáshoz vagy élelmiszerek tartósításához; speciális gázokat speciális folyamatokban vagy csúcskategóriás{1}mezőkön használnak, például elektronikai speciális gázokat chipgyártáshoz, speciális orvosi gázokat érzéstelenítéshez vagy kezeléshez, és tudományos kutatás speciális gázait élvonalbeli kísérletekhez.
Tulajdonságait tekintve a közönséges ipari gázok többnyire egy-komponensűek és stabilak (pl. a nitrogén és az argon erősen közömbösek), kisebb veszélyekkel; a speciális gázok néha gyúlékony, robbanásveszélyes, mérgező vagy erősen korrozív tulajdonságokkal rendelkeznek, ami nagyobb kockázatot jelent a környezetre és az emberi egészségre. Ami a felhasználási követelményeket illeti, a közönséges ipari gázok egyszerű alkalmazási folyamatokkal rendelkeznek, és alacsonyak a berendezésekre és a környezetre vonatkozó követelmények; a speciális gázok speciális felszerelést, a paraméterek (hőmérséklet, nyomás, áramlási sebesség) precíz szabályozását igénylik, a kezelőket pedig szakképzettséggel kell ellátni.
Az alkalmazási forgatókönyveket tekintve a közönséges ipari gázok alkalmasak a hagyományos ipari termelésre (például acélolvasztás és épülethegesztés) és az alapvető napi szükségletekre (például élelmiszer-tartósítás és általános darabolás); az elektronikai és félvezetőipari alkalmazásokhoz, a csúcsminőségű-orvosi ellátáshoz, a precíziós vegyszerekhez és az élvonalbeli tudományos kutatáshoz-a megfelelő speciális gáztípusokat kell kiválasztani, például az elektronikai speciális gázokat chipgyártáshoz, az ultra-nagy tisztaságú héliumot a mágneses magrezonancia képalkotó berendezésekhez és az orvosi radont a daganatok kezelésére.
